Nemsokára kisorsolok egy dedikált kötetet az általam készített, idézetes könyvjelzővel.  Szombat (dec. 15-e) éjfélig jelezzétek, hogy megosztottátok  a közösségi oldalon ezt a posztot, vasárnap pedig kisorsolom a nyertest.   Az Allegórium című regényt azoknak ajánlom, akik már eljátszottak a gondolattal, hogy nem mi vagyunk az egyetlen értelmes faj a Földön, és az idegenek nem az… Tovább »

Napjainkban annyira átalakult a tömegkommunikáció és a média, hogy ez az élet minden területén érezteti hatását. Az emberek elvárásai megváltoztak. Az az igényük, hogy legyen minden könnyen fogyasztható és emészthető, harsány és instant, az olvasói ízlésükre is rányomja a bélyegét – főleg, ha a nagy, profitorientált kiadók még rá is dolgoznak erre a tendenciára. Ez… Tovább »

Már több mint egy éve kitettem az Allegórium végére a pontot, és még mindig nosztalgiával gondolok a szereplőkkel töltött időre. Nehéz elengedni a kezüket. Olyan, mintha régi barátoktól kellene megválni, mintha elköltöznék valahová, és ők ott maradnának a helyükön. Furcsa érzés. A regényem szereplőit jól ismerem, és olyan dolgokat is tudok róluk, amiről szó sem… Tovább »

Feladatot adtak az egyik írói csoportban, és én örömmel teljesítem, mert gyakran elgondolkodom, hogy igazából ki is az én Ideális Olvasóm. A feladat tehát, hogy alkossunk Personát, jellemezzük a saját, ideális olvasónkat egyetlen, jellemző személybe tömörítve. Az én Personám 25- 45 év közötti nő. A környéken, Közép-Kelet-Európa valamelyik – bármelyik – közepes vagy nagyobb városában… Tovább »

A Magiszter otthona a belvárosban található. Régi építésű, nagy belmagasságú lakás, melyre már ráférne a felújítás, de Jevgenyij nem bolygatja. Szereti a hely vitalitását: azt, hogy szinte lélegzik, él. A férfi itt tart elméleti felkészítést a beavatandó újoncoknak, és itt fogadja a vendégeit, akik szinte kizárólag a testvériség tagjai közül kerülnek ki.   A régi… Tovább »

Nadja Weber Rostockban, a város nyugati felén él kettesben az anyjával, Helgával. Egy kopár épületblokkokból álló lakótelepen laknak, ahonnan szép időben el lehet látni az öbölig. A tízemeletes tömb egyik felső szintjén lévő lakás kényelmes és tágas, habár a bútorzat már kissé megkopott. A puritán módon, funkcionális darabokkal berendezett lányszobában a plafonig érő könyvespolc, a… Tovább »

A blogon szeretném bemutatni azokat a könyveket, melyek szerintem kiemelkednek a vérszívókról szóló történetek sorából. Az első: Whitley Strieber Éhség című regénye. (Az eredeti mű: Whitley Strieber: The Hunger. Eredeti megjelenési év: 1981.) A filmváltozatra teljesen véletlenül találtam rá, és nagyon megtetszett. A film ’83-ban készült  Catherine Deneuve, David Bowie és Susan Sarandon főszereplésével, és… Tovább »

  Többen is megkérdeztétek, hogy miről szól a regény, de mielőtt válaszolnék, szeretnék még néhány szót szólni a hőseimről. Számomra a vámpír a másság metaforája. Ők jelképezik az örök kisebbséget, ők az idegenek, a furák. Ők azok, akiket meg lehet bélyegezni, akiktől lehet félni, akiket lehet gyűlölni. Mert az emberek szeretnek gyűlölni. Kell nekik az… Tovább »