Feladatot adtak az egyik írói csoportban, és én örömmel teljesítem, mert gyakran elgondolkodom, hogy igazából ki is az én Ideális Olvasóm.
A feladat tehát, hogy alkossunk Personát, jellemezzük a saját, ideális olvasónkat egyetlen, jellemző személybe tömörítve.
Az én Personám 25- 45 év közötti nő. A környéken, Közép-Kelet-Európa valamelyik – bármelyik – közepes vagy nagyobb városában él. Középkategóriás jövedelemmel rendelkezik, nem gazdag, de nincsenek durva anyagi gondjai sem. Foglalkozás szempontjából szintén valahol a középmezőnyben fut. Jól elvan a munkájával, de el tudna képzelni kreatívabb és örömtelibb időtöltést is, mint a napi nyolc órás robot.
Lehet akár családos is, de nem az a kimondott ősanya-típus. Esetleg elvált, vagy laza partnerkapcsolatban él. Lényeg, hogy nem az a karakter, aki kizárólag a párkapcsolatban és a szerelemben látja az élet értelmét, és nem abban méri magát, hogy mennyire kedvelik a férfiak.
Etnikailag bárhová tartozhat, a lényeg, hogy nincsenek durva előítéletei a tőle eltérőkkel szemben. A könyvem szereplői egy rejtőzködő alfaj képviselői, és ennek megfelelően a világot mozgató erőkről is némileg más elképzeléseik vannak, mint az átlagembernek. Van körülhatárolható világnézetük, ahogy nekem is, de ez nem fér bele egyetlen intézményesített vallás kereteibe sem. Personát is ilyennek képzelem. Érdekli a történelem, a régészet, a lélektan, esetleg a művészetek, minden, ami humán, de csak lazán. Nem bölcsész vagy filozófus, mégis képes érdemben hozzászólni ezekhez a dolgokhoz. Érzékeny a társadalmi problémákra, már csak azért is, mert őt sem kényezteti az élet, és rejteget egy-két csontvázat a szekrényében. És igen, ahogy előttem már leírták, elkötelezettje az „élni és élni hagyni” elvének, már csak azért is, mert a könyvem sorai közül ez kiabál kifelé.
Hobbija az olvasás, zenehallgatás, könnyebb sport, esetleg valamilyen képzőművészeti ág műkedvelő szinten: festés, rajz stb. Kedveli az elgondolkodtató történeteket, melyek nem feltétlenül szépek, és az sem biztos, hogy egyértelmű happy end a végük. Szeret eljátszani a „mi lenne, ha…” kérdéssel, és hajlandó átpillantani a válaszért akár a negyedik dimenzióba is.
Nem túl rendmániás, kicsit talán lusta és szétszórt, ha kötelező feladatokról van szó, de a kedvenc tevékenységeibe szereti belevetni magát. Ha valami érdekli, az nagyon érdekli. Sohasem unatkozik. Nem az a kimondott „stepfordi feleség”, aki a főzés-takarítás-gyereknevelés szentháromságában éli ki magát. Kissé kritikusan szemléli a környezetét, van véleménye, és ezt ki is nyilvánítja, ha adott a beszélgetéshez a megfelelő partner.
Van tehát véleménye és világnézete, de nincsenek kőbe vésett, kisarkított elvei. Pl. eszik húst és édességet, iszik alkoholt és kávét, néha rágyújt egy szál cigarettára. Alkalomadtán tud lazulni, könnyezve nevetni, és örül az élet adta dolgoknak, bármilyen apróságról legyen szó.
Frey Éva
Ez a jellemzés annyira, de annyira találó, hogy akár én is lehetnék. 🙂